A magyarországi haszid zsidó közösség.
A haszidizmus a zsidóság egyik vallási és spirituális irányzata, amely a 18. század közepén keletkezett Kelet-Európában. A haszidizmus alapítója, Izrael ben Eliezer, közismertebb nevén Báál Sém Tov, tanításainak középpontjában az isteni jelenlét közvetlensége és az Isten iránti szeretet állt. A 19. és 20. században a magyarországi zsidó közösségekre is nagy hatást gyakorolt a haszidizmus.
Magyarországon a haszidizmus terjedése főként Galícia felől indult el, ahol a mozgalom már korábban is erős jelenléttel bírt. Az első haszid közösségek a mai Északkelet-Magyarország területén, illetve a mai Szlovákia déli részén alakultak ki. Ezeken a vidékeken számos zsidó közösség élt, amelyek befogadók voltak a haszid tanítások iránt.
A haszidizmus magyarországi történetének egyik legfontosabb személyisége Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe volt. Teitelbaum rabbi a 20. század első felében vezette a szatmári közösséget.Szatmárnémeti, vagyis Satu Mare, a haszidizmus egyik központjává vált Magyarországon és Erdélyben, és a szatmári haszidok ma is jelentős szerepet játszanak a világ haszid közösségeiben.
A magyarországi haszidizmus különféle irányzatokat ölelt fel, amelyek jelentős befolyással voltak a helyi zsidó közösségekre. A magyarországi haszidizmus különböző irányzatai közé például a belzi, a munkácsi és a spinkai is beletartoztak. A belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzatok mind különleges vezetőkkel és tanításokkal voltak jellemezhetők, amelyek alakították követőik vallási és szellemi életét.
A magyarországi haszid közösségek számára a második világháború és a holokauszt mély és súlyos következményekkel bírt. A náci koncentrációs táborokban a zsidó lakosság jelentős része, köztük számos haszid, elpusztult. Azok, akik túlélték a holokausztot, közül sokan elhagyták Magyarországot, és új életet kezdtek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.
Ennek ellenére a haszidizmus Magyarországon nem tűnt el teljesen. A holokausztot követően kisebb haszid közösségek alakultak újjá, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet revitalizálódásával ezek a közösségek is megerősödtek. Budapesten ma is találhatóak haszid imaházak és közösségek, amelyek elkötelezettek a haszid hagyományok megőrzésében. Ezek a kisebb haszid közösségek szoros kapcsolatokban élnek egymással, és aktívan hozzájárulnak a magyarországi zsidó vallási élethez.
A magyarországi haszidizmus jelentősége ma is megmutatkozik, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. Bár a haszid közösségek létszáma csökkent az elmúlt évtizedekben, a mozgalom továbbra is fontos szereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A haszidizmus tanításai és szellemisége a mai napig hatással vannak a magyarországi zsidóságra, és hozzájárulnak a zsidó vallási élet sokszínűségéhez és gazdagságához.
itt